PÉNZ FUNKCIÓI: ARANYPÉNZ, PAPÍRPÉNZ

Régen: belső értékkel rendelkezett, a munka termékeként jött létre

Ma: belső értékkel rendelkezik, modern pénz

1. Értékmérő (régen) = elszámolási (ma) funkció

- értékaránymérés: a pénz cserearányát képes mérni

- értékszintmérés: munka és az aranyp értékét méri

- a mai modern pénz esetében: értékaránymérés

2. Forgalmi eszköz funkció

- az áruk adásvételét, az áruforgalmat közvetíti

- a pénz konkrétan jelen van

- az áru és a pénzmozgás egymással párhuzamosan, egy időben, ellentétes irányban megy végbe

3. Fizetési eszköz funkció

- az áru és pénzmozgás elválik 1mástól (hitel, adó)

- eladó és vevő között hitelviszony alakul ki

4. Kincsképző funkció, felhalmozási eszköz funkció

- aranypénznél kincsképző, mai modern pénz esetében felhalmozási eszköz

- adott időszakban fel nem használt, el nem költött jövedelem, megtakarítás

- a pénz relatív értékállandóságakor megnövekszik

5. Világpénz funkció: országok egymás közti fizetéseire is használható pénz (pl. árfolyam: országok valutáinak átváltása, konvertibilitás)

PÉNZ FEJLŐDÉSI SZAKASZAI

1. Közvetlen termékcsere

- értékarány mérő funkció

- nem közvetítő eszköz

2. Árupénz szakasza

- speciális áru kiemelkedése: só, állatbőr

- használhatósága szélesebbkörű lesz

3. Pénzáru szakasza

- pénz elválik az áruvilágtól, önálló 1ségként jel. +

- nem nagyon van használati értéke(pl arany, ezüst)

- fizikai tulajdonságai: jól osztható, szállítható, nem romlandó, kis mennyiségben nagy értéket képvisel

- sajátosságai:

Monometalizmus:

- 1 fajta pénz tölti be a közvetlen eszköz szerepét

- csak aranyra épülő monometalizmus: Anglia, Németo., OMM, USA

- csak ezüstre épülő monometalizmus: Hollandia, India, Kína

Dimetalizmus:

- 2 fajta pénz (arany és ezüst) együtt tölti be a közvetlen eszköz szerepét

- stabil az egymáshoz viszonyított arány az arany-ezüst esetében (15,5g ezüst = 1 g arany)

- a rosszabb pénzt inkább költik

Gresham törvény: „A rossz pénz kiszorítja a jó pénzt a forgalomból”

Pénzláb: az egységnyi súlyú nemesfémből verhető pénz száma, az árumérce mértékegysége, a pénznév egységének a súlyban mért aranytartalma

4. Pénzhelyettesek szakasza

a) arany, mint önmaga helyettese

-    aranypénz: kopik a forgalom során

-    arany tartalmat csökkentik hivatalosan

b) aranyalapú pénzhelyettesek szakasza

- áruforgalom bővült

- az árutermelő munka termelékenysége +haladta az aranytermelő-munka termelékenységét

- a pénz forgási sebessége: 1 adott időszak alatt adott pénz hányszor cserél gazdát

- kevesebb aranypénz van a forgalomban, mint kellene à fennakadások à ezért jött létre e szakasz

1. Váltó

- Olyan fizetési ígéret, amelyben az adós vállalja, hogy a kölcsönkapott pénzt adott időpontban visszafizeti a váltó birtokosának.

- Meghatározott időre és névre szóló fizetési ígéret

- Hitelben kapott áru.

- Ha a váltó betöltötte feladatát, kikerül a forgalomból, megsemmisül.

- Váltókibocsátás feltétele, h vki elfogadja a váltót.

Útja (T-termelő, K-kereskedő, M-munkás):

1. T váltót ad K-nak: ez a váltókibocsátás

2. K pénzt ad T-nek: ez a hitelnyújtás

3. T fizeti a bért M-nek

4. M dolgozik, termel

5. M áruvásárlása: K kap pénzt M-től

6. K ad árut M-nek

7. T a terméket odaadja K-nak értékesítésre

8. K kifizeti a T-t az áruért cserébe

9. T visszafizeti az adósságát

10.    K visszaadja T-nek a váltót

2. Bankjegy

- aranyalapú pénzhelyettes

- a bank váltója

- kereskedelmi váltó cserébe adja ki

- azonnali fizetési ígéret, azaz látra szóló

- áruforg fejl-se, a bizalomhiány miatt alakult ki

3. Állami papírpénz

- nem kell árufedezet

- közgazdasági

- királyi kincstár költekezését hivatott fedezni

Bank

- a váltóforgalom összefogására létrejött intézmény

- független a személyektől

- pénz és pénzhelyettesek forgalmát fogja össze

- szélesebb körben fogadták el

- sajátossága: intézmény bocsátja ki, nincs rajta lejárati idő, korlátlan

- pénzügyi közvetítés lebonyolítása

- letéti intézményként működött

- tartalékot képeztek a befiz. pénzből 100%-ban

- visszaigazolták a befektetőnek

- kamatot szed a hitelezett pénzért

- kamatot ad a lekötött pénzre

NEMESFÉMEK ÉS PÉNZHELYETTESEK MENNYISÉGI VITÁJA – KÉT ISKOLA

Currency – elmélet

- a pénz mennyiségének növekedésével az árak is nőnek – infláció

- a jegybank a bankjegyforgalmat tetszés szerint befolyásolhatják

- a bankjegy mennyisége nem lehet nagyobb az aranypénz mennyiségénél a gazdaságban

- csak annyi pénzhelyettesítőt szabad forgalomba hozni, amennyi a mögötte álló aranyfedezet

- gyakorlatban ez az elmélet kerekedett felül

Banking – elmélet

- az árak nem a pénz mennyiségétől függenek

- a pénzhelyettesítők kibocsátását nem a meglévő aranyfedezethez, hanem árufedezethez kell kötni

- a bankok nem változtathatták a kibocsátott pénz mennyiségét

- a bankjegy kibocsátását nem szabad szabályozni

- Peel törvény – Anglia 1844: csak a nemesfémkészlet mennyiségének megfelelő pénzt lehet előállítani. 1914-ben ez az elmélet győz

6. Bankszámlapénz szakasza

Bankszámlapénz:

- olyan bank passzíva, amely bármikor betölti a pénz funkciót

- hitelpénz formáját tekintve: készpénz ill. bankszámlapénz

- nem kell az áruforg-mal bonyolítani a pénzfoly-okat, könyvelési művelet helyettesíti ezt

Pénzhelyettesek szakaszának főbb jellemzői

- a papírpénz ill. bankjegy kölcsön formájában jön létre, és ha betöltötte funkcióját kikerül a forgalomból

- a pénzhelyettesek csak a bankrendszeren kívül forogva töltik be szerepüket

- a pénznek fizikailag nem kell egyszerre mozognia az áruforgalommal, elég ezt nyilvántartani

- a pénzhelyettesek csak a forgalom problémájának az áthidalására szolgálnak, a forgalom végén kikerül a forgalomból

-  elegendő, ha eszmeien van jelen

PÉNZTEREMTÉS ÉS A FIZETÉS MECHANIZMUSA

Mérleg

- gazdasági folyamatok nyilvántartására

- aktíva: követelés, azaz eszköz oldal

- passzíva: tartozás, azaz forrás oldal

Vállalkozások mérlege

- hitel: az aktíva oldalon jelenik meg

- vállalat tartozása: passzíva oldalon jelenik meg

- aktíva: a számlatulajdonos rendelkezik felette, követelés

Hitel: visszafizetéssel szűnik meg

Bankszámlapénz segítségével: bank hitelt nyújt valakinek pénzben (100 m) (a mérlegnek egyensúlyban kell lennie)

Pénzteremtés – pénzmegsemmisítés

- Hitelnyújtás –  hitel visszafizetés

- Deviza vásárlás (külföldi fizetőeszköz) – deviza visszafizetés